Kedves Gyerekek
Meseíró pályázatot hirdetünk, melynek szereplőinek a Tündéreket és a Manókat neveztük meg.
Biztosan Te is szereted ezeket a kis meseszereplőket, így most arra bátorítunk Téged, hogy írd meg a saját mesédet, és küldd el nekünk az alábbi címre.
Ha bármiben segítségre lenne szükséged, - netán nem tudsz még írni - akkor kérd meg Anyut vagy Aput, mert ne feledd, ŐK IS VOLTAK GYEREKEK!!!
Az Ő fantáziájukban is éltek, élnek ezek a varázslatos lények, akik ha kell megnevettetnek, ha kell megvigasztalnak, ha kell segítenek megkeresni egy királylányt.
Szóval KALANDRA FEL, és kezdjük meg a barangolást ebben a csodálatos mesevilágban, mely Óperencián innen és túl is nagyon sok gyermek kedvence.
A beküldési határidő: 2014.11.09. éjfél
Kérjük a ragadi.egyesulet@gmail.com emailcímre küldjétek a pályamunkákat.
Ne feledjétek ráírni: NÉV, ÉLETKOR, ELÉRHETŐSÉG ÉS A MESE CÍME.
Úgy dolgozzatok, hogy a zsűri nem ám akárkiből fog állni!
Egyenesen az Elvarázsolt Erdőből érkezik hozzánk ismét Tündérszép Ilona és Árgyélus királyfi, és ha nem tudnának dönteni, akkor még Őszanyó lesz a segítségükre!
Az eredményhirdetés és díjkiosztó,
2014.11.16-án lesz a Szent Erzsébet Ünnep
keretén belül, melyre a meghívókat az előtte levő időszakban közhírré tesszük!
Nagyon várjuk a sok szép mesét, kérlek eresszétek el jóóóóól a fantáziátokat. Kedvcsinálónak tettünk nektek ide egy pár mesehőst, hogy elindítsuk a mesétek fonalát. Ha kedvet érzel ahhoz, hogy a meséd mellé még rajzoljál is akkor ne fogd vissza magad! A rajz nem fog beleszámítani az értékelésbe, de a zsűri szerintem örömmel veszi, ha a barátaikat is megörökítitek és csodálatos színekkel színezitek.
JÓ MUNKÁT KÍVÁNUNK MINDENKINEK!
"Elvarázsolt Erdő" volt tegnap a Ragádi Miklós téren!
Miért?
Azért , hogy ráébredjünk arra a csodálatos MESEVILÁGRA amit a Magyar Tündérmesék nyújtanak a gyermekeink számára... NEM a külföldi és számunkra idegen szokásokat ápoljuk!!!
A "Halloween" nem egy Magyar sőt Európai szokás és mesevilág.
A Magyar Tündérmese értékes üzenete az életről szól... arról ami volt, ami van és ami lesz....
Díszítsük ki házainkat tündérekkel, manókkal, őszi
levelekkel-gyümölcsökkel és virágokkal. A mécsesek dísze legyen mesés
csillagokkal és szikrázó holddal díszítve. Meséljünk minden este Tündérmeséket gyermekeinknek...
Vigyük őket egy olyan "Elvarázsolt" világba ahol a Manók szorgalmáról, segítőkészségéről és huncutságairól hallanak...
Egy olyan világba ahol a Tündérek csendes és lágy simogatását érezhetik amikor valami jót cselekednek...
...amikor az otthonukban, mint a szorgos tündérek, igyekeznek egy szebb és kellemesebb világot teremteni a környezetükben...
Ha esetleg, gyermek korodról vissza jönnek hasonló emlékek, ha
kirándultál már őszi erdőben és hallgattad az erdő üzenetét, ha néha úgy
érezted, hogy egy tündérmesében élsz...
Milyen érzelmek vettek körül? .....
Jók voltak, kellemesen és átölelve érezted magad.
Ezek azok az érzelmek amelyek táplálják a lelkünket és ha sokat tápláljuk lelkünket a jóval, megtanulunk szeretni...
Erzsi néni
Az Elvarázsolt Erdő lakói nyugovóra tértek...
Köszönik, hogy meglátogattátok őket, és azt a sok finom süteményt amit kaptak tőletek :)
Legközelebb is várnak titeket - és ne feledjétek, addig tessék sok-sok mesét olvasni!!
A többi kép ide kattintva nézhető meg.
Megkezdődtek az előkészületek az "Elvarázsolt Erdőben".
A szereplők és a szervezők is nagy szeretettel várnak, ha egy jó kis
mókára vágysz és egy pár percre részese szeretnél lenni egy csodálatos
mesevilágnak, ahol életre kelnek a szereplők.
Gyere október 19-én 18 órakor a Miklós téri játszótérre.
Képek itt láthatóak!
Kedves ragádi szomszédok és miklósi lakosok!
A Miklós téren sok az újdonság!!!
1- Új kerítés van az egész játszótér körül.
2- Gumitéglák kerültek a hinta alá...
A Ragádi Kulturális, Városszépítő és Családsegítő Egyesület három éven keresztül, apránként, megvásárolta a gumi téglákat a hinták
alá de nem tudta őket lerakni, mert az EU szabvány szerinti lerakás
majdnem annyiba kerül mint maga a gumitégla.
De Tóth Imrének
köszönhetően végre le rakják őket!!!
Nézzétek!
Volt egyszer réges-régen egy szegény ember és annak annyi gyereke, ahány
lyuk a rostán, és a faluban még a legutolsó ember is a keresztapjuk
volt. Akkoriban megint született egy fiacskája, s elindult a határba, hogy megkérje az első útjába kerülő embert, legyen a fiú keresztapja.
Arra jött szürke kabátban egy igen öreg apóka a mezőn át, az ember
megkérte, ő elfogadta, ment vele és segített megkeresztelni a fiút.
Hanem az apóka ajándékozott a szegény embernek egy tehenet a borjával,
amely egy napon jött a világra a fiúval, homlokán arany csillag volt, és
egyszer a fiúé lett.
Megnőttek, nagyobb lett a fiú és szép erős a
bikaborjú. Nap nap után együtt jártak a mezőre. Hanem a bika beszélni is
tudott. Ahogy a hegytetőre értek, megszólalt:
-Maradj itt és aludj, én addig megkeresem a legelőmet!
Ahogy a pásztorfiú elaludt, villámgyorsan elvágtatott, majd odaért a
mennybéli legelőre és evett a csillag virágaiból. Amikor a nap nyugovóra
tért, visszavágtatott, felébresztette a fiút és hazamentek. És ez így
ment nap, mint nap, míg a fiú húsz éves nem lett.
S akkor így szólt a bika: Ülj a szarvaim közé, elviszlek a tűzpalotába, ahol a sárkány fogva tartja a királylányt.
El is indultak, mentek úttalan utakon át, s egyszer csak egy hatalmas sziklahegy előtt találták magukat.
„Most vissza kell fordulnunk”- mondta a fiú. A bika viszont azt
felelte: „Várj egy kicsit”, letette a fiút, nekirohant és szarvaival
eltolta a sziklahegyet. S ezután folytatták útjukat. Nemsokára egy
végtelen tenger előtt álltak. „Most vissza kell fordulnunk”- mondta a
fiú, „mert ezen senki sem tud átkelni.” S a bika ismét úgy felelt: „Várj
egy kicsit, szorítsd a szarvaimat”, lehajtotta a fejét s csak szívta,
szívta a rengeteg vizet, míg egy szép mező nem maradt ezen a helyen,
amin már könnyűszerrel át tudtak menni. S hirtelen szörnyű forróság
vette őket körül.
„Állj meg”-kiáltotta a fiú- „megégünk”, de a bika közelebb ment a tűzhöz, s kiárasztotta magából a tenger vizét.
S mint ahogy egy gyertyát elfújunk, úgy vált semmivé a tűz. S akkor így szólt a bika:
„Menj be abba az erdőbe, ott a kápolnában megtalálsz mindent, amire szükséged van.
Tovább már nem tudok segíteni.” S valóban a fiú ott találta az arany
kardot és a sisakot. Megköszönte az Istennek és ment, hogy megvívjon a
sárkánnyal. Harcoltak, harcoltak, harcoltak. S végül a fiú legyőzte a
sárkányt és feleségül vette a királylányt.
A bikát máig is a csillagok között láthatod, ha jól figyelsz…
VÉGE
Ezt mesélte el Erzsi néni a Mihály napi összejövetelen
