Szent Erzsébet és a szeretet

Amikor beköszönt az ősz, és rövidülnek a napok, hajlamosak vagyunk egyre jobban visszahúzódni a kényelmes és meleg otthonunkba. Sietünk haza és már alig várjuk, hogy egy kicsit „kikapcsolódhassunk”. 

Általában a Tv-vel vagy az internettel azt gondoljuk, ez sikerülni fog. De mégsem érezzük magunkat igazán „kikapcsolva” és kipihenve…

Ezen időszakban, nagyon fontos „Mennybeli Személyek” és Mesebeli lények a maguk szerény és csendes módján, próbálnak nekünk üzeneteket küldeni. 

Szent Mihály Arkangyal szeptember 29-én, azt üzeni nekünk: hogy győzzük le a sötétséget! Legyünk bátrak és álljunk ki az Igaz Istenért!

A gyerekeknek „bátorság próbát” jelent, melynek végén Mihály Angyal Isten lovagjainak avatja fel őket!

Az „Elvarázsolt Erdő” októberben, amely a „rácsodálkozásra” tanítja a gyermekeinket. Olyan nehéz már manapság az egyszerű dolgokkal elkápráztatni a gyermekeinket, segítsünk nekik hinni és csodálkozni!

Szent Márton, november 11-én, utat mutat, hogy merjünk megváltozni. Megtérésre és megosztásra tanít. A lámpásmenet és a kalácsok megosztása, sok családnak már kihagyhatatlan esemény. A lámpások fénye, a lelkünk fényét jelképezi.

 

Szent Erzsébet, november 19-én, a szeretett nagy Szentje.

Amikor azt a „fényt” amit a lelkünkbe és szívünkbe hordozunk, önzetlenül átadjuk egymásnak: családtagjainknak, barátainknak és közösségünknek.  

Ezeket az ünnepeket, már gyerekkorom óta, egy igazi advent előtti, karácsonyi előkészülődésnek éreztem. Fontosnak és építőnek tartom őket, mert így a kis Jézus, a Mi tiszta szívünkbe megszülethet, ahová igaz szeretettel fogadhatjuk.

Szükségünk van ilyen fontos „apró” ünnepekre, mert a mai rohanó és fogyasztó életünkbe nehéz „fékezni”, hogy a családunkkal és egymással lehessünk.

Szent Erzsébet ünnepén

Lehetőséget adnunk mind azoknak, akik szeretik megosztani szeretetüket testvéreikkel.

• Ezen a napon, az ifjúsággal és a gyermekekkel tiszta szívből szeretnénk énekelni a szeretetről. A Gyertyaláng együttessel. 
• A kezeink melegével cipókat készítünk és megsütjük. 
• Marcipán rózsákat készítünk.  
• Asztali lámpásokat készítünk selyemtündérekkel vagy királylánykkal 
• Mesélünk Szent Erzsébet életéről.  
• Meghallgatjuk a Meseíró pályázat meséit… 
• Egymásnak és mindenkinek lelki és testi öleléseket osztogatunk. 
• Az otthon készített házi kenyereket megkóstoljuk!

Minden kedves család részt vehet a KENYÉR SÜTŐ VERSENYEN melyet immár 7-dik éve szervezünk…


Szeretettel várunk Mindenkit vasárnap 15 órától
Erzsi néni

Árpád-házi Szent Erzsébet Ünnep

Márton-napi lámpás menet a Sárgaháztól

2014.11.08-án a Sárgaház rendezvénye után egy lámpás menet indult el Szigetszentmiklóson.
 

Így énekeltünk!

Kis lámpásom a kezemben, járom utamat.
Szívemben őrzöm a fényét egy égi csillagnak,
A láng elül , álom repül,
Az éjjen át jó éjszakát!

Lámpa, lámpa, lámpácska,
Lelkünk fényes csillaga,
Márton mutass utat nekem,
Világosítsd meg a szívemet,
Hogy jó ember legyek,
hogy jó ember legyek.
 
Ég a gyertya ég, el ne aludjék.
A szeretet a szívünkből, ki ne aludjék! 

Szent Márton élete
Szent Márton a római birodalom Pannónia nevű tartományának Savaria (ma Szombathely) nevű városában látta meg a napvilágot, 316-ban vagy 317-ben. 
Szülei még pogányok -apja a római légió tisztje (tribunusa)-, de a fiatal Mártont már megérinti a kereszténység. Alig 12 éves, amikor szülei tudta nélkül, felvételét kérte a hittanulók közé (katekumen lett). Fiatalságának éveibe még belefér, hogy -követve a császárság törvényeit és a családi hagyományokat – katonának jelentkezzen, de szolgálata alatt is kitűnt szolgálatkészségével és szerénységével, amellyel kivívta katonatársai megbecsülését. A légiónál töltött évei alatt, Galliában (a mai Franciaország területén) történt meg vele az a legendás esemény (a köpenymegosztás), amellyel a legtöbbet ábrázolják. 

Egy kemény téli napon, amikor Márton -aki addigra ruháit már mind elajándékozta a szegények között és már csak annyi ruhája maradt, amennyit magán viselt-, köpenyét hasította ketté egy didergő koldust látva. Aznap este, megjelent neki álmában Krisztus és az ő köpenydarabját viselve azt mondta : „Márton, a hittanuló öltöztetett engem ebbe a köpenybe”. Így esett, hogy Márton az út mellett rátalált Krisztusra.

339-ben megkeresztelkedett, de két évig még a légióban szolgált. Leszerelése után a rangfokozatok legalsó lépcsőjén kezdte meg az egyházi szolgálatát. Szívéhez a remeteélet, a magányba visszavonulás állt a legközelebb. Álmában kapott utasítás hatására mégis útnak indult és visszatért szülőföldjére -ahová ekkor már szülei is visszaköltöztek-, hogy ott hirdesse Krisztus igazságát. 
Pogány szülei közül édesanyját sikerült megtérítenie és –a hagyomány szerint- a Szent Márton templom előtti kút vízével meg is keresztelte. 

Pannóniából Itálián keresztül vezetett az útja vissza Galliába, ahol 371-ben Tours püspökévé választották. Márton szerénysége, egyszerű életvitele és a személyéhez köthető csodatételek következményeként különös tiszteletnek örvendett. Bár az egyház számos vezetőjét irritálta az anyagi javakról, kényelemről, jómódról lemondó élete, a nép szemében pont ezekkel a tulajdonságaival vált hitelessé. 
Amikor Tours városában új püspököt választottak, a nép ragaszkodott Márton személyéhez. Nyolcvan évesen is járta az egyházközségeket. A halál is út közben érte, Candesben, 397. november 8-án. 

„Uram, ha népednek még szüksége van rám, nem vonakodom a munkától” imádkozott halála óráján. Testét Tours keresztény temetőjében temették el, három nappal később, 397. november 11-én. 
Tisztelete halála után nagyon gyorsan terjedt el egész Európában. 
Márton püspök a keresztény egyház első szentként tisztelt személye volt, aki nem vértanúhalált halt (nem meggyilkolták), aki életében elért tetteivel emelkedett a szentek közé. 
Sírja a keresztény világ harmadik leglátogatottabb zarándokhelye Róma és Compostela után.
Márton napjához, november 11-hez számos népszokás, néphit kapcsolódik Magyarországon, melyek egyrészt Szent Márton és a ludak legendájához kötődnek, másrészt az év végéhez, a mezőgazdasági munkák befejeződéséhez, illetve az advent közeledtéhez.

Meseíró pályázat

Kedves Gyerekek

Meseíró pályázatot hirdetünk, melynek szereplőinek a Tündéreket és a Manókat neveztük meg.

Biztosan Te is szereted ezeket a kis meseszereplőket, így most arra bátorítunk Téged, hogy írd meg a saját mesédet, és küldd el nekünk az alábbi címre.

 Ha bármiben segítségre lenne szükséged,  - netán nem tudsz még írni  - akkor kérd meg Anyut vagy Aput, mert ne feledd, ŐK IS VOLTAK GYEREKEK!!!
Az Ő fantáziájukban is éltek, élnek ezek a varázslatos lények, akik ha kell megnevettetnek, ha kell megvigasztalnak, ha kell segítenek megkeresni egy királylányt.
Szóval KALANDRA FEL, és kezdjük meg a barangolást ebben a csodálatos mesevilágban, mely Óperencián innen és túl is nagyon sok gyermek kedvence.

  
A beküldési határidő: 2014.11.09. éjfél

Kérjük a ragadi.egyesulet@gmail.com emailcímre küldjétek a pályamunkákat.
Ne feledjétek ráírni: NÉV, ÉLETKOR, ELÉRHETŐSÉG ÉS A MESE CÍME.

Úgy dolgozzatok, hogy a zsűri nem ám akárkiből fog állni!
Egyenesen az Elvarázsolt Erdőből érkezik hozzánk ismét Tündérszép Ilona és Árgyélus királyfi, és ha nem tudnának dönteni, akkor még Őszanyó lesz a segítségükre!

Az eredményhirdetés és díjkiosztó,  
2014.11.16-án lesz a Szent Erzsébet Ünnep  
keretén belül, melyre a meghívókat az előtte levő időszakban közhírré tesszük!

Nagyon várjuk a sok szép mesét, kérlek eresszétek el jóóóóól a fantáziátokat. Kedvcsinálónak tettünk nektek ide egy pár mesehőst, hogy elindítsuk a mesétek fonalát. Ha kedvet érzel ahhoz, hogy a meséd mellé még rajzoljál is akkor ne fogd vissza magad! A rajz nem fog beleszámítani az értékelésbe, de a zsűri szerintem örömmel veszi, ha a barátaikat is megörökítitek és csodálatos színekkel színezitek.

JÓ MUNKÁT KÍVÁNUNK MINDENKINEK!

Az Elvarázsolt Erdőről...

"Elvarázsolt Erdő" volt tegnap a Ragádi Miklós téren!
 
Miért?
 
Azért , hogy ráébredjünk arra a csodálatos MESEVILÁGRA amit a Magyar Tündérmesék nyújtanak a gyermekeink számára... NEM a külföldi és számunkra idegen szokásokat ápoljuk!!!
 
A "Halloween" nem egy Magyar sőt Európai szokás és mesevilág.

A Magyar Tündérmese értékes üzenete az életről szól... arról ami volt, ami van és ami lesz....
 
Díszítsük ki házainkat tündérekkel, manókkal, őszi levelekkel-gyümölcsökkel és virágokkal. A mécsesek dísze legyen mesés csillagokkal és szikrázó holddal díszítve.  Meséljünk minden este Tündérmeséket gyermekeinknek...
Vigyük őket egy olyan "Elvarázsolt" világba ahol a Manók szorgalmáról, segítőkészségéről és huncutságairól hallanak...
Egy olyan világba ahol a Tündérek csendes és lágy simogatását  érezhetik amikor valami jót cselekednek...
...amikor az otthonukban, mint a szorgos tündérek, igyekeznek egy szebb és kellemesebb világot teremteni a környezetükben...
 

Ha esetleg, gyermek korodról vissza jönnek hasonló emlékek, ha kirándultál már őszi erdőben és hallgattad az erdő üzenetét, ha néha úgy érezted, hogy egy tündérmesében élsz...
 
Milyen érzelmek vettek körül? .....
Jók voltak, kellemesen és átölelve érezted magad.
Ezek azok az érzelmek amelyek táplálják a lelkünket és ha sokat tápláljuk lelkünket a jóval, megtanulunk szeretni...
 
Erzsi néni

Az Elvarázsolt Erdőben jártunk....

Az Elvarázsolt Erdő lakói nyugovóra tértek...
Köszönik, hogy meglátogattátok őket, és azt a sok finom süteményt amit kaptak tőletek :)
Legközelebb is várnak titeket - és ne feledjétek, addig tessék sok-sok mesét olvasni!!

A többi kép ide kattintva nézhető meg.

Előkészületek az Elvarázsolt Erdőben...

Megkezdődtek az előkészületek az "Elvarázsolt Erdőben".
 
A szereplők és a szervezők is nagy szeretettel várnak, ha egy jó kis mókára vágysz és egy pár percre részese szeretnél lenni egy csodálatos mesevilágnak, ahol életre kelnek a szereplők.
 
Gyere október 19-én 18 órakor a Miklós téri játszótérre.

Képek itt láthatóak!

Október 19-én "Elvarázsolt Erdő"

Új kerítés és gumitégla...

Kedves ragádi szomszédok és miklósi lakosok!

A Miklós téren sok az újdonság!!! 

1- Új kerítés van az egész játszótér körül.
 
2- Gumitéglák kerültek a hinta alá...

A Ragádi Kulturális, Városszépítő és Családsegítő Egyesület három éven keresztül, apránként, megvásárolta a gumi téglákat a hinták alá de nem tudta őket lerakni, mert az EU szabvány szerinti lerakás majdnem annyiba kerül mint maga a gumitégla. 
De Tóth Imrének köszönhetően végre le rakják őket!!!
Nézzétek!

 

 

A bika - (Szent Mihály napi mese)

Volt egyszer réges-régen egy szegény ember és annak annyi gyereke, ahány lyuk a rostán, és a faluban még a legutolsó ember is a keresztapjuk volt. Akkoriban megint született egy fiacskája, s elindult a határba, hogy megkérje az első útjába kerülő embert, legyen a fiú keresztapja.
Arra jött szürke kabátban egy igen öreg apóka a mezőn át, az ember megkérte, ő elfogadta, ment vele és segített megkeresztelni a fiút.
Hanem az apóka ajándékozott a szegény embernek egy tehenet a borjával, amely egy napon jött a világra a fiúval, homlokán arany csillag volt, és egyszer a fiúé lett.
Megnőttek, nagyobb lett a fiú és szép erős a bikaborjú. Nap nap után együtt jártak a mezőre. Hanem a bika beszélni is tudott. Ahogy a hegytetőre értek, megszólalt:
-Maradj itt és aludj, én addig megkeresem a legelőmet!
Ahogy a pásztorfiú elaludt, villámgyorsan elvágtatott, majd odaért a mennybéli legelőre és evett a csillag virágaiból. Amikor a nap nyugovóra tért, visszavágtatott, felébresztette a fiút és hazamentek. És ez így ment nap, mint nap, míg a fiú húsz éves nem lett.
S akkor így szólt a bika: Ülj a szarvaim közé, elviszlek a tűzpalotába, ahol a sárkány fogva tartja a királylányt.
El is indultak, mentek úttalan utakon át, s egyszer csak egy hatalmas sziklahegy előtt találták magukat.
„Most vissza kell fordulnunk”- mondta a fiú. A bika viszont azt felelte: „Várj egy kicsit”, letette a fiút, nekirohant és szarvaival eltolta a sziklahegyet. S ezután folytatták útjukat. Nemsokára egy végtelen tenger előtt álltak. „Most vissza kell fordulnunk”- mondta a fiú, „mert ezen senki sem tud átkelni.” S a bika ismét úgy felelt: „Várj egy kicsit, szorítsd a szarvaimat”, lehajtotta a fejét s csak szívta, szívta a rengeteg vizet, míg egy szép mező nem maradt ezen a helyen, amin már könnyűszerrel át tudtak menni. S hirtelen szörnyű forróság vette őket körül.
„Állj meg”-kiáltotta a fiú- „megégünk”, de a bika közelebb ment a tűzhöz, s kiárasztotta magából a tenger vizét.
S mint ahogy egy gyertyát elfújunk, úgy vált semmivé a tűz. S akkor így szólt a bika:
„Menj be abba az erdőbe, ott a kápolnában megtalálsz mindent, amire szükséged van.
Tovább már nem tudok segíteni.” S valóban a fiú ott találta az arany kardot és a sisakot. Megköszönte az Istennek és ment, hogy megvívjon a sárkánnyal. Harcoltak, harcoltak, harcoltak. S végül a fiú legyőzte a sárkányt és feleségül vette a királylányt.

A bikát máig is a csillagok között láthatod, ha jól figyelsz…
VÉGE

Ezt mesélte el Erzsi néni a Mihály napi összejövetelen

Mihály-napi ősz ünnep

Idén is megrendezésre került a Mihály-napi ősz ünnep. 

Szerencsére nagyon jó idő volt, így nagyon sokan jöttek ki a családdal egy közös délutáni időtöltésre.
Készültek a fiúknak harci felszerelések, a lányoknak ékszerek. De íjazni és lovas kocsizni is lehetett.
 
A nap fénypontja az almás süti verseny volt, amit a 11 éves Bence nyert meg, így a ragádi vándorkupa most az övé lett :)

.... a többi képet itt találjátok!

Meghívó a Mihály-napi ősz ünnepre

Ragádi Majális-Gyermeknap

 Kicsik és nagyok is jól érezték magukat ezen a csodás napon a Miklós téri játszótéren.
Volt kézműveskedés, lovaskocsikázás, sorverseny, őrült repülés a hintából.... no meg természetesen egy kis paprikás krumpli :)

A fényképes beszámolót itt lehet megnézni...

Meghívó a ragádi Majális-Gyermeknapra